Dahabi túra

Idén másodszor látogattam el a Sínai-félsziget leggyönyörűbb parti merülőhelyére Dahabba. A csapat akivel utaztam volna, igen leredukálódott az utazás előtti napra. Sokan lemondták az izraeli/gázai helyzet miatt. Ebben a térségben sokszor volt már konfliktus. Valahogy ez itt a “levegőben” van. Amikor itt dolgoztam 2003-ban is volt. Emlékszem, amikor először jártam itt akkor bizony tágra nyílt szemmel néztem az ellenőrző pontok sokaságát, és a civil rendőrök magatartását a városokban.

Elfogadom a döntését a csapat azon felének akik nem jöttek. Azonban engem hívtak a halak, így nem volt választásom, és ezzel nem voltam egyedül. Egy remek csapattal utaztam. Akiknek az élmény fontosabb volt, mint a veszély lehetősége!

A szállásunk a szokott Dahab Hotelben volt. A bázis csupán három perc sétára van. A csapat kérésének megfelelően nem kilenckor, hanem tízkor indultunk a merülőhelyekre, a kiadós reggeli után. Kemény rugózású, öreg dzsipekkel gurultunk a külső merülőhelyekre. A felszerelésünk pedig pickup-okon utazott. Az első merülés után a közeli Beduin étteremben ettünk egy pizzát, vagy egy szendvicset. Előd Laci búvárfotós barátom néha megengedett egy Shishát magának. Sajnos, az Ő skáláján nem túl magas pontszámot kaptak, de erről majd egy másik blogban írok. Egy óra pihenő után pedig már mentünk is a következő merülésre. Hihetetlen összeszedett volt a csapat. Nem volt senki, aki bármilyen megjegyzést tett volna bármire.

Amikor már rengeteg fotókkal és filmekkel teli volt mindenki Gorpo-ja és elfogyott a palackból a levegő, akkor befejeztük a második merülést. Írányt a bázis. Akik nem jöttek éjszakai merülésre, azok elmosták a felszerelésüket, akik pedig jöttek éjszakaira, azok pihentek egy jó mangó dzsúsz mellett. November végén nem kell sokáig várni az éjszakai merülésre. Fél ötkor már mehettünk is be a vízbe. Arab merülésvezetőnk Szaíd, profin mutatott nekünk rengeteg éjszakai állatot, akik éppen vadásztak.

A víz hihetetlen kellemes, huszonhat fokos volt. A szélcsend is remek hőérzetet adott. Én egy kezeslábas öt miniméteres neoprémban merültem csuklya nélkül. Pedig fázósnak mondanám magam.

Miután elmostuk a felszerelésünket, megkerestük a többieket. Általában Dahab különböző éttermeiben találtuk meg Őket. Dahab az éttermek terén igen sokat fejlődött. Lehet itt találni kínai, thai, libanoni, egyiptomi, orosz éttermet. Sőt egy helyen láttam kiírva Lángost is?! Miután megvacsoráztunk a kötelező alkudozós bazárlátogatás is megvolt. Van olyan árus Dahabban, aki beszél Magyarul. Szóval, igen színes a hely.

Szerdán délben szállt fel a repülőnk. Így Előd Laci búvárfotós barátommal még kedden délelőtt kettőt is merültünk. Egyet reggel nyolckor és egyet tizenegykor. Hiába, a halak nem nagyon akartak elengedni!

A hazaúton érezhető volt a csapaton, hogy ez egy remek hét volt. Mindenki jól érezte magát, és biztos vagyok abban, hogy fogunk még együtt merülni. Hiszen Dahab itt lesz.