Close
Type at least 1 character to search

Reggelire vagy vacsorára szeretnek több rákot enni a Murénák?

A muréna karcsú testű, zátonylakó hal, amely a szubtrópusi és mérsékelt égövi tengerek fenekének zugaiban és hasadékaiban él. Bár roppant falánk, nem valami ügyesen úszik, mivel nincs mellúszója. Ehelyett szinte modulatlanul lapul egy sziklahasadékban, gyakran csak a feje látszik ki, és várja, hogy arra ússzon az étel. A legtöbb csontos hal kifejlesztett egy olyan módszert, amellyel a zsákmányt úgy szippantja fel, hogy nagyon gyorsan kinyitja a száját, amivel közvetlenül maga elött negatív nyomású területet hoz létre. Ez gyorsan a szájüregbe rántja a vizet – és vele a gyanútlan áldozatot is. Míg a harapni képes halak is használnak szívást, hogy a szájukból a torkukba juttassák a táplálékot, ám a muréna nem tesz így. Ami azt illeti, kevés hal fogyasztja el a táplálékát olyan lenyűgöző – vagy félelmetes – módon, mint a muréna. Mivel szük hasadékokban él, a murénánál nem válna be a szippantásos módszer, mivel a fejének nincs helye tágulni. Ráadásul a zsákmánya általában túl nagy ahhoz, hogy csak úgy be lehessen szívni a muréna szájába. Ehelyett a murénák lettek az egyedüli ismert gerincesek, amelyeknek két pár állkapcsuk van. Ez úgy hangzik, mint valamiféle trükkökkel létrehozott szörny az Alien-filmekböl, pedig valódi: a murénának van egy második állkapocs párja is a torkában: a garatállkapocs. Ezek a koponyája mögött elhelyezkedő állkapcsok az első harapás után elörelendülnek, megragadják az áldozatot, és a torokba húzzák, hogy a muréna lenyelhesse.

Úgy gondolják, hogy ezek a mozgatható második állkapcsok e zátonylakó halak által kedvelt szűk környezethez való alkalmazkodás eredményeként

alakultak ki. A murénák a táplálékláncban eléggé fent helyezkednek el, ami miatt könnyen felhalmozódhatnak szervezetükben a méreganyagok. A

ciguatoxin például egy igen veszélyes szerves vegyület, amelyet egy bizonyos típusú páncélos ostoros (egyfajta egysejtű élőlény) állít elő. A ciguatoxint először mondjuk egy csiga fogyasztja el, amelyet aztán megeszik egy rák; a rák egy nagyobb hal vacsorája lesz, és így tovább, míg végül a muréna is megeszik valamit, aminek ott van a testében a méreg. Lényegében minél feljebb van egy állat a táplálékláncban, annál nagyobb lesz a toxinkoncentráció. A ciguatoxin a főzés során sem bomlik le, ezért az a legbiztonságosabb, ha egyszerűen nem eszünk murénát!

Hálózatos muréna

Tudományos név: Muraena retifera

Típus: Hal

Étrend: Húsevő, pl. halak, rákfélék és lábasfejűek

Átlagos élettartam a természetben: 10-20 év

Súly: 30 Kg-ig

Hosszúság: Akár 3 m

Élőhely: Általában fenéklakó, a világ trópusi és mérsékelt égövi tengereiben szinte mindenütt jelen van